2009. szeptember 30., szerda

Egy ablak…

                               ...valahol Budapesten

IMG_3502

2009. szeptember 27., vasárnap

Andrea és Ádám

Hétvégén egy kedves régi ismerősöm esküvőjét fotóztam. Andreával még egy iskolába jártunk, utána sokáig egy munkahelyen dolgoztunk, sok közös emlékünk van. Egy nagyon szűk körű esküvőt rendeztek, valójában nyolcan voltak összesen, a barátok közül egyedül én voltam az a kiváltságos, aki részt vehetett ezen a bensőséges szertartáson.

IMG_3541 IMG_3534 IMG_3538 IMG_3705  IMG_3638IMG_3678
IMG_3545
IMG_3682 IMG_3549 IMG_3700
IMG_3761

2009. szeptember 22., kedd

Bátor Tábor VI. turnus

IMG_2344Felkerültek a képek a Bátor Tábor hivatalos oldalára!
Három fotós (Szandra, Áron és én) fotói láthatók vegyesen, vagyis egy szűk kivonata a teljes anyagnak, ami azért több ezer kép.

IMG_2379

2009. szeptember 3., csütörtök

Van kiút…

IMG_0770

…az útvesztőből. Számtalan lehetőség, mint nyitott ajtók. Egy kis ember, kit a kíváncsiság hajt. Honnan jött? Hová tart? Hány élet van már mögötte? Mennyi van még előtte?

Ezek a gondolatok, kérdések jutottak eszembe a kép kapcsán.

2009. szeptember 1., kedd

Ahol mindig süt a nap

bt

Újra itthon!

Gondolom feltűnt, hogy egy időre eltűntem (vagy nem :) ).
Egy olyan helyen voltam, ahol mindig süt a nap, nevezetesen a Bátor Táborban. Ha valaki nem hallott volna róla, ez egy rekreációs tábor krónikus betegségekben szenvedő gyerekeknek. Háromféle turnus van: onko, diabetes, JIA(ízületi gyulladás). Én most aug. 20-30. között, diabetes-es gyerekekkel táboroztam, mint önkéntes. A gyerekek különböző programokon vesznek részt a tábor ideje alatt, mint pl. íjászat, evezés, horgászat, lovaglás, színjátszás, fotó, stb.
Minden programot önkéntes cimbik tartják. Kitalálhatjátok, hogy én milyen programot vittem. ;) Igen, a fotózást! Miből jöttél rá? :)
Természetesen a programtartásokon kívül a tábor életét is fotózni kellett minden nap reggeltől-estig. Ezenkívül esténként közös játékos programok voltak, ahol a kerettörténetnek megfelelően beöltöztünk mindenfélének. Nekem a legemlékezetesebb alakításom a Yeti volt. Nem részletezném mennyire tocsogtam az izzadságban, a kellemes, nyári, meleg estén, miközben szőrmebundában és kucsmában rohangáltam. A gyerekek mosolyai viszont mindenért kárpótoltak!

Feledhetetlen 10 napot töltöttem Hatvan mellett, ebben a különleges mikrovilágban, ahol mindig mosolyognak az emberek, mindig mindenkinek segít valaki, ahol mindenki ad és mindenki kap, ahol MINDIG SÜT A NAP.

  bt2 bt3 bt4