Ercsi

Immedias res módjára vágjunk bele a közepébe. Martonvásárra mentünk, megnézni a Brunszvik parkot. Még soha nem jártam ott és hamarosan esküvői fotókat kell majd ott készítenem, szóval gondoltam jó lenne előtte felmérni a terepet. A gond csak az volt, hogy a park elég korán, fél hatkor bezár, és mi pont zárásra értünk oda. Sajnos a portás (vagy a parkőr?) rendíthetetlen volt, így csak kívűlről kukucskáltunk be szomorúan. 

Gondoltuk ha már ekkora utat megtettünk, akkor ne legyen hiába, elindultunk autókázni konkrét cél nélkül. Végülis Ercsiben kötöttünk ki. Nem messze a hajóállomástól parkoltunk le, és elindultunk egy kis sétára. Megnéztük a hajóállomást, ahol néhány csónak ringatózott a vízen, illetve egy jet ski számított látványosságnak.

Ez így elég rövid lett volna még sétának, ezért nekivágtunk egy ösvénynek, ami egy sűrű, dzsumbujos bozótoson vezetett keresztül, és állítólag egy halastóhoz, egy focipályához, vagy a dunapartra lehet eljutni rajta. Ezt az információt két sráctól kaptuk, akik szintén akkor indultak ezen az ösvényen. 

Eleinte kellemesnek tűnt a séta, aztán egyre több vérszívó jelent meg körülöttünk, sőt közvetlen rajtunk, ráadásként az ösvény sem akart végetérni. Kitartóak voltunk (sajnos a szúnyogok is) és egy leágazásnál lejutottunk közvetlen a partra, ahol néhányan békésen horgásztak. Megálltunk, hogy egy picit nézelődjünk, de azonnal elleptek a szúnyogok. Kénytelenek voltunk helyben futni és a kajainkkal össze-vissza kalimpálni. Elég fura látvány lehetett, ahogy a horgászok szép nyugodtan, mozdulatlanul ültek, mi pedig mögöttük őrülten kapálóztunk. Úgy döntöttünk inkább mozgásban maradunk és tovább haladtunk az ösvényen, ami egy időután ki is ért végre ebből a bozótosból. Teljessen kimentünk a faluból, és egy műúton kellett visszasétálni.
Menetközben ráakadtunk a halastóra is (lsd. első kép). Útközben  készítettem még egy ablakos képet is :)

Hazafelé a 6-os úton szép volt, ahogy a nap egy felhő mögött ment le. Egy búzatábla volt a legalkalmassabb, hogy megörökítsem ezt a látványt.

Kellemessen elfáradva értünk haza. Lezárásként még egy kellemes vacsorát költöttünk el a teraszon.